Mojzes Antal : "Még csak 77 éves vagyok, előttem az élet, sok tervem van."

Helytörténet és a sport - határok nélkül

1 Bajmok, Bácsalmás, Mojzes Antal és én. Nem sokkal a Bácsalmás - Bajmok határátkelő megnyitása után, 1994. október 19-én, egy szép keddi napon a város küldöttségével jártam Bajmokon, ahol a település felszabadulásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget, majd kézilabda mérkőzések szerepeltek a programban, amelyről a Petőfi Népe napilapban is beszámoltam. Nos, itt találkoztam először és személyesen utoljára Mojzes Antallal az akkori helyi közösség végrehajtó bizottságának elnökével.

Bajmoki megemlékezés 1994. október 19. A 9 ezer lélekszámú vajdasági Bajmok - hasonlóan Bácsalmáshoz - 1944. október 19-én szabadult fel a fasiszta elnyomás alól. Ebből az alkalomból Bajmokon ünnepi műsor keretében emlékeztek meg az 50 évvel ezelőtti eseményekről, majd ebből az alkalomból Tóth Árpád, Bácsalmás polgármestere, Sövény Mihály alpolgármester és Balassa Sándor önkormányzati képviselő helyezte el az emlékezés koszorúját.

Az ünnepi műsor zárásaként a helyi második ligás Radnicski és a bácsalmási Petőfi VSE női kézilabdacsapatai mérkőztek meg egymással. A 150 lelkes szurkoló mellett, a mérkőzésen megjelent Mojzes Antal, a helyi közösség végrehajtó bizottságának elnöke is.

A PVSE, visszaélve a szíves vendéglátással, közönségszórakoztató játékkal, 5 góllal legyőzte a hazai együtteset.

Radnicski ZRK - Bácsalmás 15-20 (8-13) Legjobb góllövők: Milosev 8, Margit 4, Ivankovics 3 illetve Giszinger 7, Patocskai 5, Gulyás 4.

Bajmok-Bácsalmás női mérkőzés csapatai. Álló sor Bajmok, lent Bácsalmás együttese. Középen balról: Patocskai Zsuzsanna, Tóth Zsuzsanna, Engi Erzsébet, Patocskai Ilona, Giszinger Andrea, Szilágyi Jutka. Ülnek, balról: Tóth Szilvia, Bátoriné Karip Anna, Futó Tímea, Lukács Zsuzsanna, Gulyás Krisztina.

---

2 Majd több mint tíz évvel később, nem sokkal Az ezredvég sportja megjelenése után bajmoki küldöttséggel Ő járt Bácsalmáson. Magam nem voltam ott a találkozón, de az 'almási helytörténészek halhatatlanjai - dr. Horváth Zoltán, Szénásiné Harton Edit és dr. Sövény Mihály - igen, így a helytörténet sem maradhatott érintetlen, hisz Mojzes Antal is nagy kutatója és publicistája a letűnt koroknak. Nos mi után tudomást szerzett a fent említett, Bácsalmás sportjáról szóló, kiadványról, szeretett volna abból egy példányt, de ez, akkor és ott nem volt lehetséges. Viszont nem sokkal később megkapta, amikor egy másik 'almási küldöttség tette tiszteletét Bajmokon. Én meg az Ő, több tucat helytörténettel foglalkozó munkái közül, a legfrissebbet, a 2006-ban Bajmok sportélete címmel két nyelven - magyar és szerb - megjelent könyvét.

---

3 A továbbiak alapján is mondhatom, találkozásaim Mojzes Antallal, a mai modern technikáknak köszönhetően, amolyan virtuális találkozások voltak, mert legutóbb a Magyar Szó internetes oldalán láthattam viszont , ahol arról olvashattam, hogy magas állami kitüntetésben részesült és pályafutásáról is bőséges ismereteket szerezhettem...

"Bajmok krónikása Mojzes Antal helytörténeti kutatómunkájának elismeréséül magyar állami kitüntetést kapott. Mojzes Antal nyugalmazott tanár és lelkes helytörténeti kutató gazdag munkáját a magyar állam a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel ismerte el. Bajmok múltját kutatva rendkívül értékes adatokat publikált, de ezzel egy időben folyamatosan ugyanolyan hévvel dolgozott a múlt emlékeinek ápolásán, illetve azon, hogy tartsa a lelket a bajmoki magyarokban. 40 évnyi pedagógusi munka és 17 monográfia jelzi gazdag életútját.

Még nem dolgoztam fel a bajmoki egészségügy, a falu iparosainak a történetét. Ezt szeretném megtenni

Mit jelent Önnek ez az érdemkereszt? - Ez az érdemkereszt életműdíj. Ez talán mindazért a munkáért járt, amit a gyermekkoromtól a mai napig tettem. Elsősorban a köszönetemet szeretném kinyilvánítani. Köszönet a jelölésért, hogy méltónak találtattam, köszönet a magyar államelnöknek, aki kitüntetett. A munkatársaim nélkül a nemes célokért sem küzdhettem volna eredményesen, ezért köszönöm nekik a sok-sok munkát, lelkesedést, támogatást. Szellemi értelemben ők is részesei ennek az elismerésnek. És köszönetet mondok kedves feleségemnek, Katalinnak, aki mellettem állt, társam volt jóban, rosszban. Aki megértett, önfeláldozóan támogatott, nyugodt családi fészket nyújtott. Klára leányunk egy újabb ösztönzést adott a munkához. Hálás szívvel gondolok kedves szüleimre, a boldog gyerekkoromra. Nagy családban nevelkedtem és szegénységünk ellenére szüleim támogattak abban, hogy teljesüljön a vágyam, hogy tanító lehessek.

Az 1944/1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tragédiájáról Vajdaságban Ön írt elsőként. Az édesapja is rajta volt a kivégzettek listáján. - Lassan kezdtem gyűjteni az adatokat, de annyira titokban, hogy még a családom sem tudott róla. Amit az utcán elkaptam beszélgetéseket, azt használtam fel, és később, amikor már lazult a helyzet, akkor felkerestem a családokat. Amikor a nyolcvanas években a Munkásmozgalom Bajmokon című monográfiámat írtam, kinyíltak a levéltárak és a depók - nem mindegyik -, megtaláltam és megtudtam, hogy 1944-ben, pont november 2-án követték el a gaztetteket. A Halottak napja Bajmokon című könyvemben az 1944/1945-ös magyar, német és a környékbeli, pacséri, györgyéni, nagyfényi és a tavankúti ártatlan áldozatokról emlékeztem meg. Ez volt Vajdaságban az első, itteni szerző által írt könyv ebben a témában. Talán ez serkentett bennünket arra, hogy a Dózsa György MMK községi pénzen megvásárolja ezt a telket és emléktemető legyen. Évről évre arra törekszünk, hogy mind megérdemeltebb nyugvóhellyé váljon. Sok-sok segítőkész ember, munka és különböző támogatások eredménye, hogy Vajdaság legkiépítettebb-rendezettebb emléktemetője lett.

Az 1956-os történések emlékére Vajdaságban Bajmokon helyezték el az első emléktáblát. - Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után sokan Bajmoknál, a zöldhatáron hagyták el Magyarországot, a terror elől menekülve. Bajmok tárt karokkal fogadta őket. Ezért Kudlik Gábor, az '56-os Délvidéki Műhely elnöke javasolta, hogy helyezzünk el emléktáblát Bajmokon. A helyi közösség tanácsának az elnöke voltam, amikor felhoztam a témát. A tanács és a közgyűlés nemzetiségi összetételtől függetlenül egyetértett. - Anti, ezt meg kell csinálni! - mondták. Így került a néhai gyűjtőhely vakablakába az '56-os emléktábla, legelsőként Vajdaságban. Minden évben megemlékezünk róla.

Az 1956-os események felől kérdezgettem a bajmokiakat és sok itt letelepedett menekültet is, tanulmányt is írtam erről. A zöld mezőn való menekülés cím alatt jelent meg írásom, több társszerzővel együtt könyv formájában. Elvégzett kutatómunkámért A Szabadság Hőse emlékéremmel tüntettek ki.

Az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc is foglalkoztatja. - Gimnazista koromban nagyon jó önképzőköreink voltak. A magyar szabadságharcról a történelmen és az irodalmon keresztül is sok mindent magunkba szívhattunk. Tanítói pályafutásommal párhuzamosan magyar történelmi szakkört is vezettem. Mondta is egy diákom, hogy: „csak magánál hallhattunk a magyar történelemről". A gyerekekkel levéltárakba is ellátogattunk, újságokból gyűjtöttünk össze cikkeket.

2008-ban jelent meg a Délvidék 1848-1849 című könyvem, a legújabb kötet is ebben a témában készül; 65 délvidéki települést mutatok be a forradalom idején. Remélhetőleg meglesz az 1000-es példányszám és a benne szereplő települések ingyen példányt kapnak.

Három éve alakult meg a a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság. - Több helytörténész sugallatára megalapítottuk a VMHT-t, amelynek a magyar identitás megőrzése a célja. Sikeres összejöveteleink voltak, 180 tagunk van és külföldről is tagosodtak be. Könyvet jelentettünk meg az 1944/1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok címen és az I. Évkönyv is olvasható. Készülőben van a II. Évkönyv.

Munkásságának sok mérföldköve van: nyelvápolás, magyar történelem szakkör, rádió- és újságtudósítás, pedagógiai publikáció... Jelenleg milyen téma foglalkoztatja? - Az Arany Érdemkereszt további lelkes cselekvésre késztet. Még nem dolgoztam fel a bajmoki egészségügy, a falu iparosainak a történetét. Ezt szeretném megtenni. Továbbra is tervezek publikálni, a médiának tudósítani. És vannak olyan terveim, amikről még nem szólnék. Még csak 77 éves vagyok, előttem az élet, a sok tervem van. Feleségemmel együtt úgy döntöttünk, hogy Bajmokon maradunk, itt, ahol visszamenőleg 1771-ig elődeim éltek."

Magyar Szó 2011. március 27.

---

Végül, hogy jövök én Mojzes Antal személyével, meg a fentebb említett 'almási helytörténészekkel össze? Sehogy... Első sorban, mert én nem vagyok helytörténész! Ennek ellenére a helyiek mellett, így aposztrofált emberként tartanak nyilván Soltvadkerten - Mátyus Lajos, Jánoshalmán - Horváth József, vagy Kaposváron a bácsalmási születésű Wolf Gyula, tanárok, sőt egyetemi tanárok. A helytörténész a múlt idők eseményeit kutatja, rendszerezi, megörökíti és publikálja - szerintem. Én meg, a jelenkor általam is megélt eseményit szeretem, ha nem is kőbe vésni, kitörölhetetlenül, de megörökíteni - különösen a sport területén - a kortársaimnak, de talán a hálás utókornak is. Ugyanis szeretem azt hinni, így Budapest és Miskolc között félúton járva, hogy lesznek majd olyanok, akik évtizedek múltán is szívesen olvasnak a település sportjáról, vagy lesznek akkor is helytörténészek, akik azt kutatják majd, milyen sportélet is zajlott Bácsalmáson a XX. Század utolsó és a XXI. Század első évtizedeiben.

Mindezek azért is jutottak az eszembe, mert Bácsalmáson a legnagyobb, patinás múlttal rendelkező, az alapításkor Bácsalmás Sport Club (BSC), napjainkban Bácsalmási Petőfi VSE (PVSE) néven közismert, sportegyesület 2013-ban ünnepli alapításának 100. évfordulóját... Valamit tenni kellene az ügy érdekében. Persze nem lenne nehéz dolgom, hisz Az ezredvég sportja címmel megjelent kiadványhoz, egy újabb könyvben, ma már mindössze 10 év eseményeit, történéseit kellene összefésülni - egy év alatt...

Prókai Károly pro-sport

Oldal: Találkozásaim Mojzes Antal polihisztorral...
PRO-SPORT 2 - © 2008 - 2024 - prosport-ketto.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat