Tallózó: 2012. London Olimpia

Csodabogarak nélkül

Továbbra is amondó vagyok, hogy Pierre de Coubertin bárót, az újkori olimpiák megalkotóját félreértelmezték, amikor azt találta kijelenteni, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. A bárót idézők ugyanis rendre az összes sportolóra vonatkoztatják a mottóvá vált gondolatot, holott szerintem ő csak a tömegesség elvét próbálta érvényesíteni, mert úgy gondolta, hogy az olimpia nemcsak azoknak szól, akik eleve éremesélyesek, s akiknek ebből kifolyólag a győzelem igenis fontos, hanem azoknak is, akik aligha nyerhetnek, de jelenlétükkel és harci elszántságukkal ünnepélyesebbé tehetik a modern sport pompás rendezvényét.

Ha megérte volna, Coubertin bizonyára örömmel nézte volna versenyezni 2000-ben Sydneyben az egyenlítői-guineai Eric Moussambanit, aki ugyan minden idők legrosszabb úszó olimpikonja lett, viszont álmát valósította meg az olimpiai részvétellel, tetejében világhírnevet is szerzett. Nos, a hírnév ugyan kétes, mert 1:52 perc alatt a 100 métert szinte minden épkézláb, 15-40 éves férfi le tudná úszni. Eric viszont, akit emberfeletti bátorságáért - hisz az utolsó 30-40 méteren voltaképpen a vízbe fulladás, nem pedig a stopperóra ellen harcolt - az Angolna becenévvel illettek, hazája legjobb úszója lett, s a sydneyi mutatványa azóta is a YouTube egyik leglátogatottabb videója. Moussambanit a Nemzetközi Olimpiai Bizottság külön engedélyével hagyták fellépni, majd a sport atyjai helyesen jártak el, amikor pályafutását azzal gyakorlatilag le is zárták. A lényegében véve bohózat elérte a célját. Sokan kigúnyolták ugyan a tökéletes amatőrt, mások viszont emelték előtte a kalapjukat. Hazája pedig azt nyerte vele, hogy nem sokkal később felépült ott az első olimpiai méretű medence, s Moussambani az idén Londonba már nemcsak mutogatni való bolondként, hanem immár mint edző és szövetségi kapitány érkezik.

A NOB helyesen járt el Moussambani esetében, s nem követte el ugyanazt a hibát, mint a téli sportok vezetői, akik a hasonló csodabogár és Sasnak becézett Eddie Edwards síugrót éveken át versenyekre engedték. A brit ugyanis alig 50 métereket repült, ahol mások könnyűszerrel jutottak túl a 100-on is, s azzal, hogy túl hosszú ideig szerepelt sokak vidulására, bohóckodásával elmulasztotta a lehetőséget, hogy a britek között népszerűsítse a téli sportokat.

A NOB csak két versenyszámot jelölt meg a fenti duóhoz hasonló sportanalfabétáknak, csakis abból kiindulva, hogy a 100 méteres futás és úszás nem jelent tényleges életveszélyt, de reklámlehetőséget nagyon is. Az idén Londonban új érdekes olimpikonokat helyeztek kilátásba, ám a hagyományápolásban valószínűleg világbajnok britek mégsem láthatják vendégül Szaúd-Arábia első, 100 méteres síkfutásra tervezett, ötkarikás női sportolóit, noha erről komoly tárgyalások folytak. Az arab országban a nők semmilyen jogokat nem élveznek, így nekik sportolni sem szabad, s egy ideig ez még így marad. A sok-sok más ok után még egy örömok ez a világ női millióinak, hogy a sors kegye folytán nem Szaúd-Arábiában születtek.

Magyar Szó

Oldal: 2012. London Olimpia - Angolnák és Sasok nélkül...
PRO-SPORT 2 - © 2008 - 2025 - prosport-ketto.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat