Négynaposra bővült a pünkösdi ünnep...

Ha ismét tini lehetnék ilyen gyermeknapot szeretnék magamnak

  Gyermeksporttal búcsúzik 2012. májusa Bácsalmáson   Ha én ismét tini lehetnék, ilyen gyermeknapot szeretnék...   Gyermeknap 2012. - Ilyen még nem volt, de gyakrabban lesz... I.   Gyermeknap 2012. - Ilyen még nem volt, de gyakrabban lesz... II.   Gyermeknap 2012. - Ilyen még nem volt, de gyakrabban lesz... III.

Bácsalmás Nekem az egykori grófi parkból megmaradt, mai nevén a Kossuth Park és a vele szoros egységet képező, többnyire szabadidős, legfőképpen sportprogramokat, kínáló városi sporttelep és mellette az uszoda jelenti azt - persze kicsiben - mint London lakóinak a Hyde Park, vagy New York lakosságának a Central Park az említett városok szívében. Hogy Budapestet a Városligettel már ne is említsem, ahol, az előbbi kettővel ellentétben magam is sokszor megfordultam.

Jó, a látni való szegényesebb erre felénk, de maguk az említett helyek a szemnek és léleknek egyaránt kellemes látványosságot kínálnak, már önmagukban is. Olyanokat, amiről az ember azt gondolja, hogy itt jó érzés elidőzni, megpihenni, gyönyörködve a természet csodáiban. Hát még akkor, amikor e nagy tereket az emberek rendeltetésszerűen használják is...

Bácsalmáson egy hely, ahol ebben a környezetben, jól érezheti magát az ember. Viszont, ha soha nem tér ide be, ez soha nem derülhet ki...
Hát ugye eddig nem rossz a látvány, itt minden csoda megtörténhet még UFÓK-nak sem kell leszállni a pálya terültén...

Bácsalmáson, a háromnaposnak hirdetett pünkösdi ünnepek alatti játékos, sportprogramok első napjával - május 25. - máris négynaposra duzzadt az ünnepi program-folyam. Az ovis-projekt  után, amelynek a helyszíne főként a Kossuth Park volt, ezúttal a Vörösmarty Mihály Általános Iskola közel hatszáz tanulója, tanárai, jelentős számú szülő részvételével a városi sporttelepen tartotta a játékos, sportos programokat, bemutatókat felvonultató Gyermeknapot.

Amint fentebb írtam már, maga a természet nyújtotta élmény sem akármi, ám amikor a város gyermekei ellepték a sporttelepet, na ott kezdődött a csodálatos élmények sora.

Mindenek előtt a városi uszodában a házi bajnoksággal, majd az uszoda szomszédságában található játszótéren és sportpályákon kinek-hogy érdeklődési körének megfelelelően. Itt voltak a küzdősportok helyi képviselőinek bemutatói - cselgáncs, karate, baranta - amelyeken az érdeklődők már sportágukban „profi" egyéniségektől - Tanács Attila, Tettinger Attila, Végh László - láthattak mesterfogásokat, sőt ki is próbálhatták magukat: „bár még soha nem műveltem, de biztos jól megy" alapon.

A tűzoltók munkája ugyancsak elnyerte a nebulók tetszését - bár ez tuti siker mindenhol, minden alkalommal, ám az biztos, hogy e napon a legnagyobb tapsvihart a helyi rendőrség-határőrség - persze lehet, hogy az említett kettős egy „cég"? - kutyás bemutatója aratta. És nem véletlenül: ugyanis, az ebek tudományát látva és tapsolva az is az eszébe juthatott, a csendes szemlélőnek, hogy ezek az ebek - de lehet, hogy például az egyik megérdemelt nyugdíjára váró, az ember hű társa, már ezredesi rangban - sokkal jobb „számokkal" kápráztatták el a gyerekeket, mint amit a Fővárosi Nagycirkuszban egy-egy állatidomár valaha is bemutathat...

De nem cirkuszi sztárok az említett ebek, nagyon is az élet sűrűjében gyakorta, éles helyzetben elvégzett „munkájukat" szemléltetve késztették tapsra a „produkciókat" nagy tetszéssel szemlélőket.

A labdajátékok közül, a labdarúgás és a kézilabdasport volt napirenden, nem feltétlen csak fiúk, vagy csak lányok, alkotta csapatok részvételével, kötetlen formában.

Nagy sikere volt a záróakkordként lebonyolított tombolasorsolásnak. Itt sem feltétlenül a nagy értékű nyeremények miatt... Egyszerűen itt az is kiderült, ki a szerencse kegyeltje, mert az esemény összefoglalására elég legyen annyit leírni: ezen a napon mindenki nyertesként hagyhatta el a helyszínt. Bár egy kicsit fáradtan, de sok-sok kellemes élménnyel gazdagodva állhattak be a sorba, mert a vonathoz hasonlóan, a menza sem vár... Ahol valószínűleg farkas étvággyal fogyasztották el ebédjüket... (Persze volt, aki otthon ebédezett: a Mama főztje mindig jobb jelszóval. Na, Ő el is késett a kézilabda mérkőzés kezdetéről, de dicséretére legyen mondva megérkezett...)

Kivéve természetesen a kézilabdásokat - lányok és fiúk - akik majd kettőig még eljátszottak a bitumenes pályán, ahol éles, nagy csatát vívott a két, vegyes összetételű együttes. Majd tényleg elcsendesedett a sporttelep és már csak annyi maradt hátra, hogy a hálás utókornak néhány képi megjelenítéssel megörökítsem ezt a napot a résztvevőknek, na meg a hálás utókornak, most csak mindenből egy-egy fotó, de a háromnapos ünnep alatt az összes program összes képének közzétételével.

És még nem ért véget a pünkösdi sportos programok sora... Ha én ismét tini lehetnék, ilyen gyermeknapot szeretnék magamnak... Na, de most jó éjszakát, kukorékol a kakas...

Prókai Károly

Oldal: Ha én ismét tini lehetnék, ilyen gyermeknapot szeretnék...
PRO-SPORT 2 - © 2008 - 2024 - prosport-ketto.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat